Kötésmód: kartonált
„…amióta Annie az eszét tudja, szilveszter éjszakáján képtelen lehunyni a szemét. Mert szilveszter az évfordulója annak a tizenegy évvel azelőtti éjszakának, amikor őt két hónapos korában egy fonott kosárban az árvaház lépcsőjén hagyták. Valaki becsengetett, azután elfutott az éjszakában. Annie fakó rózsaszín gyapjútakaróba volt bugyolálva, a nyakán pedig félbe törött ezüstmedált viselt. A takaróhoz aláíratlan üzenetet tűzött valaki: „Kérjük, gondoskodjanak a mi kis drágaságunkról. Annie a neve, és mi nagyon szeretjük. Október 26-án született. Hamarosan visszajövünk érte. Egy félbe tört medált a nyakláncán hagytunk, a medál másik felét megtartottuk, tehát ha visszajövünk érte, ebből tudhatják majd, hogy ő a mi kicsikénk.”
És mert szilveszter este hagyták az árvaházban, Annie a fejébe vette, hogy anyja és apja egy másik szilveszterkor jön majd vissza érte. Így aztán minden esztendőben, míg a többi gyerek azt számolta, hányat kell még aludni karácsonyig, Annie ehelyett a szilveszterig hátralevő napokat számlálta…”
