Leírás
Ney Ferenc (1814-1889) a magyar pedagógia kiemelkedő alakja és korának ismert pesti közszereplője, termékeny szín-mű- és regényíró, költő, publicista. Kéziratban fennmaradt Emlékezései a 19. század magyar, legnagyobb részt pesti közéletére, irodalmi életére nézve értékes forrás.
Iskolái után főúri családoknál – köztük Martonvásáron a gróf Brunszvik családnál – nevelő. Miközben Bécsben és Pesten orvostanhallgató, megírja az első magyar nyelven publikált sci-fit.
Újságíróként az 1840-es évek minden fontos egyesületében, társaságában szerepet vállal, a Nemzeti Színház több színművét bemutatja. Rossini-, Mozart-, Beethoven-operák szövegeinek első magyarra fordítója. Megválasztják a pesti Kisdedóvó-képző igazgatójának.
1848-ban a terézvárosi forradalmi légió hadnagya és városi képviselője. A szabadságharc leverése után az Újépület foglya, egészen addig, míg sikerrel megpályázza az akkor még német tanítási nyelvű pesti Főreáltanoda – a mai Eötvös József Gimnázium – magyartanári állását. A későbbiekben közel harminc évre az iskola igazgatója, magyar tannyelvűvé alakítója, olyan sikerrel, hogy „az ő vezetése alatt lett a nevezett intézet az ország határain túl ismert nagy minta-főreáltanodává”.
*
Ney Ferenc néhány szentenciája:
– A haza valamennyi honpolgár összege.
– Embert nevelni az emberiségnek, a társadalomnak, a hazának! Óh lehet-e ennél magasztosabb cél, remekebb feladat?
– Én a’ nevelés dolgában felekezetiességet nem ismerek, ismerni nem akarok. ‘S isten legyen irgalmas azon hon jövőjének, hol a’ felekezeti vakság még ezentúl is diadalt bitorland.
– Csak a törvény lehet amaz acél öv, mely összetartja a rendet, békét s polgári üdvöt, s mely ha megtörik vagy szétszakad, bomlásnak indul minden.
– Az önbecsülés a legfényesebb drágakő, melyet az ember az élet küzdelmei közt találhat.
Iskolái után főúri családoknál – köztük Martonvásáron a gróf Brunszvik családnál – nevelő. Miközben Bécsben és Pesten orvostanhallgató, megírja az első magyar nyelven publikált sci-fit.
Újságíróként az 1840-es évek minden fontos egyesületében, társaságában szerepet vállal, a Nemzeti Színház több színművét bemutatja. Rossini-, Mozart-, Beethoven-operák szövegeinek első magyarra fordítója. Megválasztják a pesti Kisdedóvó-képző igazgatójának.
1848-ban a terézvárosi forradalmi légió hadnagya és városi képviselője. A szabadságharc leverése után az Újépület foglya, egészen addig, míg sikerrel megpályázza az akkor még német tanítási nyelvű pesti Főreáltanoda – a mai Eötvös József Gimnázium – magyartanári állását. A későbbiekben közel harminc évre az iskola igazgatója, magyar tannyelvűvé alakítója, olyan sikerrel, hogy „az ő vezetése alatt lett a nevezett intézet az ország határain túl ismert nagy minta-főreáltanodává”.
*
Ney Ferenc néhány szentenciája:
– A haza valamennyi honpolgár összege.
– Embert nevelni az emberiségnek, a társadalomnak, a hazának! Óh lehet-e ennél magasztosabb cél, remekebb feladat?
– Én a’ nevelés dolgában felekezetiességet nem ismerek, ismerni nem akarok. ‘S isten legyen irgalmas azon hon jövőjének, hol a’ felekezeti vakság még ezentúl is diadalt bitorland.
– Csak a törvény lehet amaz acél öv, mely összetartja a rendet, békét s polgári üdvöt, s mely ha megtörik vagy szétszakad, bomlásnak indul minden.
– Az önbecsülés a legfényesebb drágakő, melyet az ember az élet küzdelmei közt találhat.
