Csak ma 2 db Emmy ifjúsági könyv: Emmy: lenőtt hajjal! + Emmy-Drámakirálynő Észak-Jyllandon

Emmy: lenőtt hajjal! Emmynek néha nem is olyan egyszerű megtalálnia a ,,valójában még gyerek” és a ,,már majdnem felnőtt” közti határvonalat. Az sem könnyű, ha az osztályfőnöke arra kéri, többé ne viselkedjen boszorkányként, hanem próbáljon békét kötni a halálos ellenségével. De mégis hogyan, ha Denise állandóan beszól neki, ráadásul ok nélkül? Elég felnőtt már ahhoz Emmy, hogy képes legyen megfontoltan kezelni a helyzetet? És mégis hogy jön ahhoz a saját anyja ÉS egy vadidegen eladónő, hogy nyilvánosan megalázzák, és úgy kezeljék, mint egy próbababát? ÉS hogy, a ,,popójáról” társalogjanak, persze jó hangosan? Hiszen Emmynek feneke van, a fenébe is! Amit nem akar kék babaruhába bújtatni az apja esküvőjén… Igen, bőven van miről elmélkednie a ,,még nem teljesen felnőtt” Emmynek. Emmy-Drámakirálynő Észak-Jyllandon Vajon hogyan érezheti magát az ember lánya, ha váratlanul elszakítják a barátaitól, és színházörűltek közé kényszerítik? Roppant furcsa emberek közé, akik szerint a világ legtermészetesebb dolga, hogy eljátszanak mondjuk egy nyírfát. Egy meggondolatlan uszodai incidens után szülei száműzik Emmyt a semmi közepére, nevezetesen a Grönnelund Színiiskolába, ahol nincs délutáni tévézés, nincsenek kávézók és persze Kit sincs. Ellenben van egy csomó lány, akik etno mintás fülbevalókat és saját maguk által varrt ruhákat hordanak, és körben ülve együtt énekelgetnek. Itt bizony nem mindig könnyű egy olyan lánynak, mint Emmy. Szerencsére mégis felcsillan a reménysugár ebben a mindenki-mindenkivel-mindig- bazinagy-barátságban-van miskulanciában. Például Emmy lakótársa, Rakel -egy gót-, akinek nem okoz gondot, hogy megmondja a véleményét. És ott van még Johann is, aki kétségkívül a világ legidegesítőbb alakja, de valamiért mégis van benne valami…