Kötésmód: puha
Ebben a könyvben Matthew Spalding, a Heritage Foundation B. Kenneth Simon Center for American Studies igazgatója közérthető módon mutatja be az amerikai alkotmányozás történelmi útját, amely végül elvezetett a jogállami rendszer, a republikanizmus és a szabadság eszméjében rejlő alapvető filozófiai igazságok mint alapelvek elismeréséig.
2013. április 13-án 270 éve született THOMAS JEFFERSON amerikai államférfi, filozófus és építész. Azt iskolai tanulmányaiból remélhetőleg mindenki tudja, hogy ő szövegezte meg a Függetlenségi Nyilatkozatot, majd ő volt az Egyesült Államok harmadik elnöke. Már önmagában ez is elég lenne a halhatatlansághoz, de ő építészként is megállta a helyét, saját kastélya és a Virginiai Egyetem tervezésével „a középületépítés első nagy nemzeti irányát indította útnak”. Emellett a korabeli tudomány eredményeit kiválóan alkalmazva gazdálkodott, gyárat igazgatott, foglalkozott matematikával és természettudományokkal, s beszélt vagy hat idegen nyelvet. S múlhatatlan érdeme, hogy ő vette meg Napóleontól Louisianát. De szükség is volt a területre, hiszen a ma félelmetes világhatalom akkoriban jószerivel Washington 15 mérföldes körzetére korlátozódott, ott élt a franciaországinak az ötödét kitevő ötmilliós amerikai lakosság döntő része. Az akkori politikusok is jóval szerényebb körülmények között tevékenykedtek mint manapság, s Thomas Jefferson még közülük is kirítt vagány hanyagságával. Elnökként is gyakran járt például lovon, amint akkoriban írták: „elvi kérdést csinál belőle, hogy amikor a Kapitóliumba kell mennie, hogy a közügyek miatt a nemzet képviselőivel találkozzék, egy szál lovon menjen, melyet a pajtába vezet, s egy karóhoz köt”. (Kalendárium Press)




