Leírás
A történetírás Báthory Gábor jellemét bizonyos tekintetben elfogultan fogta fel, s uralkodását túlságosan fekete színekkel ecseteié. Tekintet nélkül mindenért őt magát szokás felelőssé tenni: még azért is, bogy a magyarországi urak nyiltan szövetkeztek vele s titokban megbuktatását késziték elé, a porta pedig szokásos perfidiájával vitt hadat az ő nyakára. őt vádolják békeszegéssel, pedig neki minden háborúja önvédelemből származott, őrült zsarnoknak festik, pedig kegyetlenségei nem az általa felidézett viszonyokból folytak. Sikerült-e nekem rehabilitálni Báthoryt? nem teljesen: mit lehetlennek tartok, — mert csakugyan nem közönséges hibái voltak — hanem legalább annyira, hogy jövőre ne az elfogultság, hanem az igazság mérlegével méressék — nem tudom, de ez volt határozott czélom. Azon durva vonások, azon erős körvonalok, melyek a motívumok elhallgatásával hordattak fel s a valónál elevenebben színeztettek, hogy jellemének elferditésére bizonyitékokul szolgáljanak, itt e részletes életrajzban természetesen vagy elenyésztek, vagy élességök nagy részét elvesztették. De én a hajmeresztő s talán hatásos rettenetességek helyett a valót, az igazat akartam adni.
