Kötésmód: puhatáblás
Ám a történelem ismét közbeszól. Apának és fiának el kell válnia egymástól, mert Ferencet 1942-ben a keleti frontra vezénylik. A fájdalmas búcsú napján egy kézzel faragott sakk-készletet ajándékoz Misinek. Rögtön bele is kezdenek egy játszmába, amelyet még hónapokig folytatnak, mindig levélben írva meg a következő lépést. Aztán nem érkezik több levél a frontról…
A doni katasztrófa után az otthon maradottak élete fenekestül felfordul. „Eltűnt” – olvassa Ágnes és Misi a hivatalos értesítőn. „Felszólítom, hogy hagyja el az otthonát!” – áll a kitelepítést elrendelő fehér lapon.
A háború után szinte minden remény elveszik. A történelem családokat szakít szét, az ország ismét csonka lesz. Elérkezik az idő, amikor csak a hit segít és a boldog múlt emléke. Amikor már nincs mibe kapaszkodni, pusztán egy elkezdett sakkjátszmába és egy ígéretbe. Az ígéretbe, hogy egy napon majd befejezik azt a partit…
Bauer Barbara új regényében a hősöket gyakran dobálja játékszerként a történelem, sorsukat nagyhatalmak harca irányítja, lelküket ezért csak a hit és a szeretet mentheti meg.




