Kötésmód: keménytáblás, védőborítóval
– Ezt mondogatom én is naponta, de nem mindig figyelek oda, sokszor képtelen vagyok meggyőzni magamat, nem látom értelmét, hogy folytassam.
– Kedvesem, az ember nem mások kedvéért él, és nem is másokon keresztül, maga elég okos ahhoz, hogy ezt belássa!”
Nina fogoly. A férjének és a házassága húsz évének a rabja. Nem tud szabadulni attól a férfitól, aki a saját függetlenségét minden emberi kapcsolat fölé helyezi. A munkásában sikeres, gyönyörű, kívánatos és elismert nő napokig nem hagyja el a lakást, nehogy lemaradjon férje telefonhívásáról. Semmibe veszi önmagát a férfi nélkül. Nina, a magyar származású holokauszttúlélő a származásának is a rabja marad örökké. A hetvenes években született regény jóllehet megidézi a saját korát, ám éppen az teszi torokszorítóvá, hogy semmit nem veszített az érvényességéből. Az önmagát elveszítő nő egyes szám első személyben megírt őszintesége tabudöntő, meghökkentő és szokatlan mind a mai napig.
Bruck Edit (1931) Auschwitzból Izraelen át érkezett 1954-ben Olaszországba, ott véglegesen letelepedett. Választott hazájában újságíróként és filmrendezőként is éppoly népszerű, mint íróként és költőként
