Leírás
Baka Györgyitől idegen minden vitatkozó harciasság. Inkább nagy elődeihez igazodik szelíden, hogy a lét minden bejárható létrafokát fölfedezze. A „határátlépés fölfelé” azért foglalkoztatja, mert láthatatlan, másoknak szédítő útjára „útlevele” van.
Átváltozásoknak (Metamorphoses) nevezhetjük a kötet lényegét. A klasszikusokhoz hasonlóan a költő tudja, hogyan lesz a hiányból teljesség, a zavarból világosság, a nehéz teherből fölemelő szárny. Saját tapasztalatból vallja, hogy „a hagyomány őrizte belső terek homályában” még Egy mindenek közös gyökere. Így nála könnyen imádsággá válik a mindenség vágya, ami oda vezet, ahol „együtt születik alany és tárgy, meghaladva a teret és megelőzve az időt.”
A misztika nem ellentétes a valósággal, hiszen „valódi lényünk a lelkiismeretben fészkel, onnan int, mozdít ébreszt”. A végtelen szédítő vonzása így nem lehet ellentétes a visszatérés honvágyával, hiszen hazatalálás ez „az ősi kezdethez, ami már rég elsorvadt bennünk.” Kevesen tudják, hogy a határátlépés fölfelé vezet, a megpróbáltatások áldássá minősülnek a bölcsesség emberfölötti szelídségével. (P. Gábor Mózes)
Átváltozásoknak (Metamorphoses) nevezhetjük a kötet lényegét. A klasszikusokhoz hasonlóan a költő tudja, hogyan lesz a hiányból teljesség, a zavarból világosság, a nehéz teherből fölemelő szárny. Saját tapasztalatból vallja, hogy „a hagyomány őrizte belső terek homályában” még Egy mindenek közös gyökere. Így nála könnyen imádsággá válik a mindenség vágya, ami oda vezet, ahol „együtt születik alany és tárgy, meghaladva a teret és megelőzve az időt.”
A misztika nem ellentétes a valósággal, hiszen „valódi lényünk a lelkiismeretben fészkel, onnan int, mozdít ébreszt”. A végtelen szédítő vonzása így nem lehet ellentétes a visszatérés honvágyával, hiszen hazatalálás ez „az ősi kezdethez, ami már rég elsorvadt bennünk.” Kevesen tudják, hogy a határátlépés fölfelé vezet, a megpróbáltatások áldássá minősülnek a bölcsesség emberfölötti szelídségével. (P. Gábor Mózes)
