Kötésmód: keménytáblás
kötetben, benne az Irakban szolgáló amerikai hadseregről szóló, az Egyesült Államokban soha nem
publikált cikkekkel.
Az elmúlt évtizedekben Joe Sacco – akit Christopher Hitchens korunk „erkölcsi rajzmesterének” nevezett – egyre inkább a rövid, rajzos újságírás felé fordult, hogy a világban
dúló háborúk helyszíneiről tudósítson. Az itt olvasható, fekete humorral fűszerezett riportjai is igazolják, hogy Sacco napjaink egyik legjelentősebb haditudósítója.
Az „Akik nem kellenek” című írásában a Málta szigetén partot érő afrikai menekültek sorsát
követi nyomon; a „Csecsen háború, csecsen nők” a kaukázusi özvegyek vég nélküli megpróbáltatásait mutatja be; a „Kusínagar” pedig India érinthetetlenjeinek életébe enged betekintést, akik „utolsó erejükkel kapaszkodnak ebbe a világba”. További munkái gázai csempészalagutakba, Milan Kovacevic´ boszniai hadúr hágai perébe, valamint a közelmúlt amerikai történelmének legsötétebb fejezetébe, Abu Ghraibba szólítják Saccót. Egy amerikai katonákkal közös küldetésen pedig – az Egyesült Államokban soha nem publikált cikkekben – szembesül az iraki háború nyomorúságával és abszurditásával.
A Frontvonalban Sacco legérettebb, legjobban sikerült munkái közé tartozik, és remekül példázza, hogy az első számú karikaturista olyan erővel képes megörökíteni az emberi tapasztalatokat, amilyenre a média más területei gyakran képtelenek.
