Akció!

Generalisszimusz az Akácfa utcában – elbeszélések és novellák Árengedmény

Original price was: 2 250,00 Ft.Current price is: 900,00 Ft.

Cikkszám: SK0178737 Kategória: Címke:

Szerző: Marosi Gyula

Kiadó: Magyar Napló Kiadó

Műfaj: Történelem

Oldalszám: 238 oldal

Kötés: füles, kartonált

ISBN: 9786155465871

Megjelenés éve: 2016

Szállítás: Bizonytalan

VIP pont: 45 pont


Leírás

Valahol egy elkenődött vércsepp szárad rajta, nyoma már nem látszik, modern eszközökkel talán kimutatható. Ötvenhat évig egy dobozka alján hevert, egyéb vicik-vacakok, nekem emlékek között, azt hiszem, most eljött az idő, hogy előszedjem és megmutassam: lassan annyi idősek lesztek, mint én voltam, amikor lefűrészeltem az l956. október 23-a éjjelén, Budapesten ledöntött Sztálin szoborról ezt a különösre sikeredett darabot. Majd rátok hagyom, elsősorban természetesen önző okból: ha a kezetekbe kerül, kénytelenek legyetek gondolni rám. Ahogy ezt a történetet is: nem tudhatjuk, meglett korotokban kik érzik majd éppen hivatottnak magukat, hogy megírják nekünk a magyar történelmet néhány morzsáját rátok hagyom mint egy résztvevő hiteles leírását. Ha módotokban áll, őrizzétek meg mindkettőt. A szerző szavai ezek a kötet címadó elbeszéléséből, amelynek sorai közt megelevenednek a huszadik és itt-ott a jelen század történelmi eseményei, az azokhoz kapcsolódó vagy mellékágaikként burjánzó személyes történetek: ahogy Eurázsia térképe legördül földrajzórán, és az egészet beborítja a hatalmas, vörös Szovjetunió, melyet testvérként kell szeretni és tisztelni. Vagy amint a hosszú szénszünet alatt a kamasz elbeszélő a kényszerű otthonlét napjaiban babszemekkel játssza újra az egri vár ostromát, Gárdonyi történelmi regényétől ihletetten; vagy hogy a seregben a vegyvédelmi foglalkozásokon az előírt öltözékbe szorulva még a fullasztó pára borította gázálarc üvegén át is szépnek látták a világot, reménykedtek a méltóbb, igazságosabb jövőben ezek a hajdani fiatalok. A kommunista megszállás, az ’56-os forradalom véres leverése, majd a kádári konszolidáció és a kínvallatások, a kivégzőperek sohasem lehetnek a magyar történelem megsiratható, eltemethető, majd a feledésnek átadható epizódjai. Marosi Gyula keresetlen mesélőkedvvel megnyitja mozgószínházát, és korabeli filmként vetíti elénk az ifjabb, de már lassan a középkorú olvasók által is jobbára csak hiányosan ismert közelmúltat – melyből le is vonja érdekes és fejtörésre késztető tanulságait.