Leírás
Igazából minden tökéletesnek tűnik, de Mathiasnak van egy különös titka, ami több mint nyugtalanító. Lehet, hogy mégsem annyira átlagos fiú? És mégsem lesz annyira átlagos a nagyival töltött szünidő? A hirtelen jött szerelem és az első csók után jönnek csak az igazi bonyodalmak…
„- Egyébként Mathias vagyok – mondta, hirtelen megfordult, és egyenesen a szemembe nézett. Kezet is nyújtott, és teljesen elállt a lélegzetem, ahogy a zöld szeme találkozott az enyémmel.
– Tudom – feleltem.
– Tényleg? – kérdezte.
Ezt nem hiszem el! Fogd már be!
Kezet fogtunk. Meleg és száraz volt a keze, és határozottan tartotta az enyémet.
– Igen? – kérdezte, és felvonta a szemöldökét.
Jaj, igen, most kellene röviden és vagányan megmondanom a nevem, de a gondolataim egyszerre mindenhol és sehol sem jártak, és úgy kellett leszakítanom magam Mathias tekintetéről.
– Karoline, K-val – mondtam, és legszívesebben leharaptam volna a nyelvemet.”
„- Gyönyörű vagy, tudod? – suttogta, és én majdnem elájultam. De aztán újra megszorítottam a kezét, leadtam a titkos jelet, amit Mathias úgy értelmezhetett, ahogy akart, én viszont pontosan tudtam, mit jelent. Hogy sehol másutt nem akarnék lenni a világon, csak itt és most.”
