Leírás
Lorenzo Scupoli (1530k-1610) olasz szerzetes műve több mint négyszáz éves kincse az aszkétikus irodalomnak, s nagy belső értékét mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy Szalézi Szent Ferenc véleménye szerint „ehhez és Krisztus Követéséhez hasonlót nem találhatunk.” Ez a nagy szent még magától a szerzőtől kapta meg a könyvet, s azután 18 éven keresztül állandóan magánál hordta és valósággal lelki vezetőjének tekintette. Egy püspök-barátjának arra a kérdésére, hogy ki a lelki vezetője, kihúzta zsebéből a „Lelki harcot” és így felelt: „Isten után ez oktat és vezet ifjúkorom óta, a lelki élet gyakorlataiban.”
Lorenzo Scupoli néhai theatrinus szerzetes az újkori katolikus aszketikus irodalom egyik legkimagaslóbb képviselője. 1589-ben megjelent, eleddig anyanyelvünkön csaknem hozzáférhetetlen ezen műve mit sem veszített időszerűségéből. Felöleli ugyanis a keresztény élet úgyszólván összes ismérvét: az Istenbe vetett bizalom fontosságát, önmagunk megalázásának jelentőségét, az akarat, az értelem jelentőségét a Teremtő követésének szolgálatában, a bennünk lévő testi-lelki szenvedélyek valóságos természetét és szabályozását, a bűnök elleni állhatatos küzdelem módozatait, az erények nemeit, rossz hajlamaink legyőzésének lehetőségeit, az imádság fajtáit, az elmélkedés nélkülözhetetlenségét Krisztus nyomdokain való járásunkban s végül, de nem utolsósorban az Oltáriszentség helyes vételéről, a méltóságteljes szentáldozásról. Ifj. Tompó László
