Akció!

Magyar film noir és melodráma 1-2. – El nem csókolt csókok / Fény és árnyék Kiárusítás

Original price was: 5 440,00 Ft.Current price is: 2 176,00 Ft.

Cikkszám: SK0193918 Kategória: Címke:

Szerző: Pápai Zsolt

Kiadó: MMA Kiadó Nonprofit Kft.

Műfaj: Kultúra, művészet

Oldalszám: 570 oldal

Kötés: karton

ISBN: 9786156668264

Megjelenés éve: 2024

Szállítás: Bizonytalan

VIP pont: 109 pont


Leírás

Az 1930-1940-es évtizedhatár a tömegfilm egyetemes történetének fordulópontja, egy nagy megrázkódtatást hozó időszak nyitánya. A klasszikus tömegfilmkultúrák boldogságvíziói sötétebb árnyalatokat kapnak, a változás legfeltűnőbb tünete pedig a végtelenül komor ember- és világképű film noir műfajának megjelenése a hagyományosan ábrándvilágokat megmutató hollywoodi filmben. „A film noir fő újdonsága – írja a honi műfajelmélet nemzetközi rangú alakja, Király Jenő – egy rossz közérzet megfogalmazása: a vágyak, remények helyett a félelmeket, szorongásokat állítja világképe középpontjába.” Ezek a tendenciák a magyar filmet is elérik. A művek zömmel – a felszínen – boldogok, és a happy endjeikkel harmóniát sugallnak,a mélyben azonban rettentő feszültségekkel és frusztrációkkal teltek. Az El nem csókolt csókok a film noir „családfáját” térképezi fel és a műfaji előzményeit keresi; az amerikai változatok mellett az európai hatáskapcsolatokat elemzi abból a célból, hogy megalapozza a hazai verziók – a magyar film noir – mintázatainak felkutatását.

Az 1936 és 1944 közötti időszak a magyar filmtörténetírás fehér foltja. A kötetben vázolt korszakportré a filmek bújtatott értékperspektíváit teszi láthatóvá: a szerző azt bizonyítja be, hogy a látszólag problémamentes elbeszéléseket nagy feszültségek fűtik. A kötet a történeti és az elméleti közelítésmódot egyesíti: műfajtörténeti szemszögből és egy speciális műfajtipológia felhasználásával vizsgálja az 1930-1940-es évek magyar filmjeit. Alapgondolata, hogy a filmek kevéssé a témáikkal, inkább a műfaji sémák módosításairévén beszélnek korukról, megmutatva a társadalom „mentalitását” vagy „habitusát”. A tudományos elvárásoknak mindenben megfelelő, ugyanakkor közérthető stílusban megírt, ezért a laikus olvasó érdeklődésére is számot tartó kötetben sok fontos, ám mára elfeledett magyar filmről esik szó. Számosról csak most, nyolcvan-kilencven évvel az elkészülte után olvasható először alapos elemzés (A papucshős, Dankó Pista, Szüts Mara házassága,A hegyek lánya, Az utolsó dal, Fekete hajnal, Kölcsönadott élet, Keresztúton, Az első).