Leírás
„Ez a regény közel van hozzánk, nagyon közel. Közel a hely, ahol zajlik egy táj története, és közel a hang, a látásmód. Ismerősök vagyunk ebben a többkötetes szerző által bemutatott életben magyarként is, közép-európaiként is: a könyv lapjain megelevenedő közeget nem is kellett lefordítani, csak a nyelvet. Talán ezért is vonzza az olvasót a lírai hangvétel, amit a jelenleg Eszéken élő szerző a Szlavón-síkság szülötteként hitelesen sző át önéletrajzi elemekkel. A mű nem csupán a szerző gyermekkori és kamaszkori lelki vívódásait, metafizikai szorongásait, családja és rokonsága mindössze a közelmúltig visszavezethető történetét mutatja be, de Stanko Andrić középkorászként és helytörténészként a térség tájélménnyel mélyen átélt, gazdag fantáziával és finom iróniával átitatott teljes históriáját is elénk tárja: a tudatalatti és tudatos örökséget, a helyi hagyományok megőrzését és hanyatlását, a szláv mitológia és a vallás szerepét a szlavóniai sokác néplélekben, a 20. század ideológiájának romboló hatását, a változó világok egymással való szembeállítását.
A szerző elkötelezett tudós, akit kora gyerekkorától a megismerési vágy jellemez. A címadó Szimurg, a perzsa mitológia madara a regényben a megismerés metaforájaként jelenik meg.”
A szerző elkötelezett tudós, akit kora gyerekkorától a megismerési vágy jellemez. A címadó Szimurg, a perzsa mitológia madara a regényben a megismerés metaforájaként jelenik meg.”
