Leírás
És az emberek csak jöttek, jöttek. Néha már olyan érzésünk volt, mintha hol kövéren, hol soványan mindig ugyanazt a férfit láttuk volna magunk előtt. Ahogy ott álltunk, szemben ezzel a kiismerhetetlen embertömeggel, gyakran elfogott minket a szorongás. Ezek a férfiak tulajdonképpen rá voltak kényszerítve a hazugságra, mert csakis akkor lehetett valami kis reményük arra, hogy megkapják a menedékjogot, ha egészen más sztorival hozakodnak elő, nem azzal, ami csakugyan történt velük. […] Az ügyintézők, persze, egy árva szót se hittek el ezekből a fuvarral-útlevéllel vásárolt kitalációkból. Amik ott sárgultak meg és foszlottak szét az évek során felhalmozódó többi történettel
Egy fiatal tolmácsnő maga is a bevándorlókkal foglalkozó hivatal alkalmazottja egy egész éjszakát tölt a rendőrségen, amiért a párizsi metrón egy agresszívan viselkedő bevándorló fején széttör egy borosüveget. Az éjszaka jó alkalom, hogy átgondolja, mi is lehetett ennek a dühkitörésnek a kiváltó oka.
Shumona Sinha 1973-ban született Kalkuttában, de 2001-től Párizsban él. Az Üssük agyon a szegényeket! című 2011-ben közreadott regényéért a szerzőt 2012-ban Valéry-Larbaud-díjjal tüntették ki. Ádám Péter
Az Üssük agyon a szegényeket! nem csak a düh és a vád könyve, hanem a férfiak túlereje, és a Franciaországban hol nyersen, hol körmönfontan megjelenő, de a társadalmi hierarchiákat minden esetben meghatározó rasszizmus elleni női lázadás regénye is. Neue Zürcher Zeitung
Egy fiatal tolmácsnő maga is a bevándorlókkal foglalkozó hivatal alkalmazottja egy egész éjszakát tölt a rendőrségen, amiért a párizsi metrón egy agresszívan viselkedő bevándorló fején széttör egy borosüveget. Az éjszaka jó alkalom, hogy átgondolja, mi is lehetett ennek a dühkitörésnek a kiváltó oka.
Shumona Sinha 1973-ban született Kalkuttában, de 2001-től Párizsban él. Az Üssük agyon a szegényeket! című 2011-ben közreadott regényéért a szerzőt 2012-ban Valéry-Larbaud-díjjal tüntették ki. Ádám Péter
Az Üssük agyon a szegényeket! nem csak a düh és a vád könyve, hanem a férfiak túlereje, és a Franciaországban hol nyersen, hol körmönfontan megjelenő, de a társadalmi hierarchiákat minden esetben meghatározó rasszizmus elleni női lázadás regénye is. Neue Zürcher Zeitung
